A Budapesti Felhívás

A történelem ritka pillanatokat kínál, amikor a vezetés megakadályozhatja a visszafordíthatatlan pusztítás korszakát. Budapest egy ilyen pillanat lehet.

Arra kérjük Önöket, hogy a katonai ellenségeskedés megszüntetésére irányuló tárgyalásaikba foglalják bele a digitális ellenségeskedés beszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalást is. Javasoljuk, hogy egy találkozó jelölje ki egy Oroszország és Ukrajna közötti Digitális Békefolyamat kezdetét – egy olyan kezdeményezést, amely helyreállítja a bizalmat, védi a polgári lakosságot, és megóvja a globális digitális közösségi javak sértetlenségét, amelyektől minden nemzet függ.

Első humanitárius lépésként sürgetjük egy kiber-tűzszünet kihirdetését – minden olyan támadó jellegű kiberhadművelet hat hónapos felfüggesztését, amely előreláthatólag kárt okozhat a polgári lakosságnak vagy a kritikus infrastruktúrának. Ez az önkorlátozás nem változtatja meg a határokat, de életeket ment, megakadályozza a kórházak és az energiaellátás leállását, és gátat szab a dezinformáció és a digitális káosz fertőzésének. Egy ilyen gesztus megmutatná, hogy az együttérzés és a racionalitás még mindig győzedelmeskedhet a technológiai eszkaláció felett, megerősítve, hogy még a háborúban is fennáll a közös emberi kötelesség az élet védelmére.

Hogy e tűzszünet tartalommal teljen meg, javasoljuk egy Budapesti Forródrót létrehozását – egy semleges, valós idejű koordinációs mechanizmust az ENSZ égisze alatt, amely összeköti az érintett országok számítógépes vészhelyzeti választevékenységért felelős egységeit (CERT-ek), semleges szakértők és nemzetközi megfigyelők bevonásával. A Budapesti Forródrót a béke csatornája lenne a háború hálózatában, lehetővé téve a kiberincidensek gyors dekonfliktusát, az új fenyegetésekkel kapcsolatos átláthatóságot és az azonnali technikai együttműködést a digitális eszkaláció megelőzése érdekében.

Az azonnali tűzszüneti mechanizmusokon túl ez a felhívás egy Digitális Békefolyamat elindítását is szorgalmazza – egy többoldalú párbeszédet olyan normák kidolgozására, amelyek biztosítják a polgári lakosság védelmét a kiberterületen, és megerősítik, hogy a nemzetközi humanitárius jog teljes mértékben érvényes a digitális tartományban is.

A béke nem csupán a háború hiánya – hanem az igazságosság, a méltányosság és a lehetőség jelenléte. A digitális korszak példátlan távlatokat nyitott a párbeszéd és az innováció előtt, ugyanakkor a függőség és a kirekesztés új formáit is létrehozta. Napjainkban maroknyi globális vállalat uralja a világ adatainak, algoritmusainak és digitális infrastruktúráinak nagy részét, olyan hatalmat összpontosítva, amely gazdaságokat, tudást és még az emberi figyelmet is formálja.

A DCF Neoverse, mint az emberközpontú, etikus, biztonságos és szuverén MI, a szuverén adattechnológia, valamint a békét és a közjót szolgáló kibertechnológiák előmozdításáért dolgozó globális nonprofit összefogás, hiszi, hogy az integrális béke elválaszthatatlan az integrális emberi fejlődéstől. A teljes körű és fenntartható béke eléréséhez biztosítanunk kell a digitális és gazdasági szuverenitást is – garantálva, hogy a technológia az embert szolgálja, ne pedig fordítva.

A szuverén MI, az adatszuverenitás és a decentralizált infrastruktúrák erkölcsi és gazdasági alternatívát kínálnak az intelligencia és az innováció feletti monopóliumokkal szemben. Lehetővé teszik a helyi közösségek, a kisvállalkozások és a nemzetek számára, hogy visszanyerjék rendelkezési jogukat adataik, kreativitásuk és fejlődési modelljeik felett, igazságosabb digitális gazdaságot biztosítva mindenki számára. Ez a megközelítés nem piacellenes; ez emberközpontú. Olyan gazdaságra törekszik, amely az uralkodás helyett a méltóságban gyökerezik – ahol a technológiai jólét az emberi kiteljesedés közös eszközévé válik, nem pedig az egyenlőtlenség forrásává.

A DCF Neoverse támogatni kívánja egy olyan MI-szerződés kidolgozását, amely integrálja a digitális és MI-szuverén megoldásokat az országok ipari és technológiai kapacitásainak szinergiáival, mind a háború által érintettek, mind a szélesebb nemzetközi digitális fejlődés érdekében.

Ez a felhívás túlmutat a jelenlegi konfliktuson. Lehet, hogy a következő háború nem rakétákkal kezdődik, hanem digitális kódsorokkal, amelyek kórházakat, atomerőműveket vagy kommunikációs hálózatokat bénítanak meg. A előttünk álló kihívás az, hogy biztosítsuk: a technológia – és különösen a mesterséges intelligencia – a béke őre legyen, ne pedig a pusztítás sokszorozója.

A világnak most el kell köteleznie magát a technológia etikus önszabályozása mellett: az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a szuverén tervezés olyan keretrendszere mellett, amely lehetővé teszi a nemzetek számára cselekvőképességük és méltóságuk megőrzését, miközben közös felelősséget vállalnak a digitális közjavakért. Budapest, a hidak városa, ismét szimbolizálhatja azt, ami összeköti az emberiséget. Maradjon meg emlékezetünkben úgy, mint az a hely, ahol a vezetők az eszkaláció helyett a párbeszédet, az automatizáció helyett a lelkiismeretet, és a kód helyett a bölcsességet választották.